|
|||||
 |
kronológiák | » kisebbségtörténeti kronológia | |||||||||||||||||||||||
 |
|
||||||||||||||||||||||||
| találatszám: 46 találat | lapozás: 1-30 | 31-46 | ||||||||||||||||||||||||
|
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| észrevételeim vannak  | kinyomtatom | könyvjelzõzöm |
Névmutató: Henning László János 2015. szeptember 25.Székelyföldi informatikai konferenciaTegnap reggel kezdődött és ma este ér véget a bálványosfürdői négycsillagos Grand Hotelben immár harmadik alkalommal megszervezett Székelyföldi IT&C és Innovációs Konferencia. A székelyföldi, erdélyi régiót érintő számítástechnikai és információtechnológiai tematikájú szakmai konferencia szervezésében jelentős szerepet vállal a térségben működő IT&C vállalkozásokat tömörítő IT Plus Klaszter, a Kovászna Megyei Kereskedelmi és Iparkamara IT és Telekom szakosztálya. A szakmai konferencia célja a régióban, illetve a nemzetközi piacon működő IT&C vállalkozások, szakemberek, oktatók közötti kapcsolati háló kiépítése és ápolása, a legújabb ágazati trendek, sikeresen működő innovatív modellek bemutatása, az IT-oktatás, önkormányzati, valamint a vállalkozói szféra találkozása és nem utolsósorban üzleti kapcsolatok kialakítása. Emellett fontos szerepet kap az e-egészségügyi, valamint a mezőgazdasági IT-projektek bemutatása és fejlesztési lehetőségeinek a mikéntje. Az idei rendezvénysorozat az eddigi legnépesebb tömeget mozgatja meg, ugyanis a szervezők több mint kétszáz hazai és magyarországi résztvevőre, illetve negyvennyolc szakember jelenlétére számítanak, az utóbbiak többnyire kerekasztal-beszélgetéseken vesznek részt különböző szekciókba tömörülve. A kétnapos rendezvény hivatalos megnyitójára a szálloda nagy konferenciatermében került sor, ahol a moderátor szerepét Rácz Attila, a Magic Solutions Kft. ügyvezető igazgatója látta el. Elsőként Bihari Béla, a Kovászna Megyei Kereskedelmi és Iparkamara IT és Telekom szakosztályának elnöke köszöntötte a meghívottakat és résztvevőket. Elmondása szerint sikerült megyei és városi szinten, Kovászna és Hargita megyében egyaránt elérni az IT beiktatását mint fejlesztési pillért a 2014–2020-as stratégiába. „Ebben a szakmában az erőforrások aranyat érnek, ki kell jelenteni, hogy nem titkolt szándékunk e konferenciával is felhívni az elszármazott tehetségek figyelmét arra, hogy szükségünk van rájuk és a nagyvilágban szerzett tudásukra, hiszen itthon is lehet világklasszis méretű projektekben dolgozni” – hangsúlyozta Bihari Béla. Kozma István, az IT Plus Klaszter elnöke arról szólt, hogy az idei, harmadik konferencián a résztvevők összetétele nagyon sokszínű, hiszen vállalatvezetők, tanácsadók, IT-menedzserek, egyetemi oktatók, egyetemisták, önkormányzati és intézményvezetők vannak jelen Székelyföldről, Magyarországról, Bukarestből, Kolozsvárról, Temesvárról és Brassóból. Azt is közölte, hogy az általa vezetett és csíkszeredai székhelyű klaszterhez eddig harminc Hargita, Kovászna, Kolozs és Maros megyei vállalkozás csatlakozott. „Az a célunk, hogy minél több szakembert tudjunk itthon tartani és hazavonzani, és lehetőséget biztosítani számukra, hogy itthon kamatoztassák tudásukat” – mondotta végezetül a klaszter elnöke. Borboly Csaba, Hargita Megye Tanácsának elnöke az elvándorlás ellen szólva arra kérte a szakembereket, hogy legyenek a megyei önkormányzat partnerei olyan európai uniós projektek kivitelezésében, amelyek itthon biztosítanának munkahelyet a fiatalok számára. Henning László, a Kovászna Megyei Tanács alelnöke arról szólt, hogy a megyei önkormányzat partner lesz minden olyan elképzelés kivitelezésében, amey meghonosítja az IT-t Székelyföldön. Merjünk nagyot álmodni – hangsúlyozta az alelnök –, merjük azt álmodni, hogy a Székelyföld az IT völgye lehet, ha megteszünk mindent ennek érdekében. Zsigmond Barna Pál, Magyarország Csíkszeredai Főkonzulátusának vezetője rangos eseménynek nevezte a kétnapos rendezvényt, azt emelve ki: a jelenlevők és a szülők közös felelőssége, hogy az informatika ne nyomja el a művészeteket, az irodalmat, ne vesszen ki a könyv a számítógép miatt. A köszöntőbeszédek elhangzása után a konferencia részlegenként folytatódott. Iochom István Háromszék (Sepsiszentgyörgy) 2016. január 8.Válaszokat várnak a háromszéki politikusokMagyarázatot várnak a rendőrségtől az elmúlt időszakban a háromszéki közösséget foglalkoztató történésekre a Kovászna megyei politikusok: a sepsiszentgyörgyi zászlócserére, a magyar helységnévtáblák meggyalázásával kapcsolatos nyomozás fejleményeire, és a kézdivásárhelyi merényletkísérlet gyanújával letartóztatottak ügyében. A Kovászna megyei önkormányzat csütörtöki rendkívüli ülésén a költségvetéssel kapcsolatos technikai kérdésekről döntött a testület, majd Kulcsár Terza József polgári párti (MPP-s) tanácsos felszólalásában javasolta, hogy a megyei önkormányzat január 28-ai ülésére hívják meg Ioan Popa rendőrfőkapitányt, hogy tárgyaljanak az elmúlt időszak incidenseiről. Az ülést vezető Henning László alelnök egyetértett a javaslattal, és megígérte, hogy meghívják Popát. Mint ismeretes, a rendőrség azt állítja, hogy a sepsiszentgyörgyi ismeretlen katona szobra melletti román zászlót december elsején reggel székely lobogóra cserélték, ám erre nincs szemtanú, és felvételeket sem mutattak be. Ioan Popa egy korábbi sajtótájékoztatón azt mondta, van fotójuk, a gyanúsítottak körét is ismerik, de egyelőre semmit nem hoznak nyilvánosságra, mert nem akarnak ellenségeskedést szítani. Korábban Tamás Sándor, a Kovászna Megyei Tanács elnöke is bizonyítékokat követelt, hangsúlyozva, hogy a lakosságot nem lehet hetekig bizonytalanságban tartani. A négy megrongált helységnévtábla ügyében sem lépett előre a nyomozás, holott a sajtó az elkövetők gépkocsijainak a rendszámát nyilvánosságra hozta. Kulcsár Terza József a Kovászna megyei közrendészeti hatóság (ATOP) tagjaként is részletes tájékoztatást kért a szervezett bűnözés és terrorizmus elleni ügyészségtől (DIICOT) a kézdivásárhelyi letartóztatások ügyében, választ azonban nem kapott. Bíró Blanka. Székelyhon.ro 2016. február 5.Álcázott régiósítás zajlik (Kézdiszéki polgármesterek panaszai)A kézdiszéki polgármesterek tegnap a dálnoki Dózsa Fogadóban tartották idei első találkozójukat, melyen a megyei tanács vezérkara mellett meghívottként jelen volt Ambrus Attila, a Kovászna Megyei Pénzügyi Igazgatóság vezetője, György Ervin, a Mezőgazdasági Kifizetési és Intervenciós Ügynökség aligazgatója és Fejér László Ödön parlamenti képviselő is. A találkozón felmerült, hogy álcázva ugyan de elkezdődött a régiósítási folyamat, a Kovászna megyeieknek Brassóba kell menniük különböző hivatalos ügyeik intézése érdekében, ott hoztak létre a több megyét kiszolgáló területi igazgatóságokat. Legutóbb a pénzügyi igazgatóságok átszervezése nyomán helyezték át száz közepes és nagy háromszéki cég ügyintézését Brassóba. Fejér László Ödön elmondta: amikor megszavazták a regionális pénzügyi igazgatóságok működését szabályozó törvényt, a parlamentben sem értett mindenki egyet ezzel, de megtörtént, jelenleg a jogszabály életbeültetése zajlik. Kifejtette, hogy sem akkor, sem most nem tartja jónak, hogy a közepes és nagy cégek kikerülnek a megyéből és nem tudni, hogy és mennyit adóznak, nem lehet követni a száz háromszéki cég által adóként befizetett összegeket. Ilyen körülmények között nehéz cáfolni az oly nagy előszeretettel hangoztatott állítást, mely szerint eltartott megye vagyunk. Henning László megyei alelnök arról beszélt, hogy folytatódik a vízvezetési és csatornázási program, erre lehet kormánytámogatást kérni, ugyanakkor arra is felhívta a községi elöljárók figyelmét, hogy lehetőség adódik pályázni tanügyi intézmények számára belső illemhelyek kialakítására. Arról is döntés született, hogy a következő polgármester-találkozót március 4-én Csernátonban tartják meg. Iochom István. Háromszék (Sepsiszentgyörgy) 2016. március 21.Értékeinkről az olaszteleki Daniel-kastélybanTöbb száz év történelmének apró, de igencsak érdekes és elgondolkodtató részleteit ismerhette meg az, aki részt vett az Élő Kastély, 1680–2016 eseménysorozatot záró konferencián, és a hétvégét Olaszteleken töltötte. A Danielek néhai hajlékában – mely fejedelmet is fogadott egykor – terítékre került a műemlékvédelem számos oldala, kastélyokat látogattak, könyvet mutattak be, kiállításokat tekintettek meg, épített örökségünket képező ingatlanok tulajdonosai kerekasztal-beszélgetésen osztották meg tapasztalatukat fenntarthatóságról, közhasznúságról, falut és tájegységet széles körben elismertté tevő vendégfogadásról. Péntek délelőtt Rácz Lilla házigazda és Fehér János művészettörténész vezetésével a Daniel-kastélyt és az enyészettől megmentett falképeit csodálták meg a látogatók, majd a köszöntőt követően elismert szakemberek tartottak előadásokat. Kovács András érdemes egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia külső tagja arról beszélt, hogy a XVII. századi Erdélyben az otthonaikat díszíteni kívánó főurak milyen lehetőségek közül választhattak, s kiderült az is, kik voltak azok a mesterek, akik elkészítették az igencsak dekoratív munkákat, illetve a míves darabok múltjáról, sorsukról és jelenükről mit lehet tudni, még sokáig beszélnek-e megrendelőik ízléséről és életfelfogásáról, vagy elpusztulnak az évszázados falakkal együtt. Megújuló falfestmények Kiss Loránd restaurátor az erdélyi késő reneszánsz falfestményekről, Tüzes István az altorjai Apor-kúria reneszánsz falképeiről, Czimbalmos Attila restaurátor az olaszteleki Daniel-kastély falképeinek restaurálásáról beszélt. Mint egybehangzóan állították, az elmúlt évtizedek igencsak mostohán bántak a valaha nagy igényességgel alkotott falfestményekkel – megtörtént, hogy szegekkel verték tele a szobát, hogy legyen fogas, amelyre a munkások holmijukat akasszák, máshol a „jobb” vakolás érdekében kalapáccsal estek neki a falaknak –, így igencsak jelentős károkat szenvedtek. Bár sok minden végleg elveszett, de az elmúlt tíz-tizenöt esztendőben elvégzett beavatkozásnak köszönhetően menekültek is meg értékeink közül – mondották. A Daniel-kastély tíz falképe közül alig egy-két olyan darab maradt meg, amely aránylag elfogadható állapotban van, s a külső szemlélődő által is némiképp értelmezhető, hogy a Danielek felemelkedésének melyik állomását mutatja. A Fehér János művészettörténész és Gyöngyössy János történeti grafikus által készített grafikai rekonstrukciók ehhez az értelmezéshez kínálnak fogódzót és hidat. Azért e visszafogott kijelentések – hangsúlyozta a szerzőpáros –, mert ez a feladatvállalás a szakmaiságuk határát jelenti: rengeteg volt a kiegészítésre váró fehér folt, azaz ha más művészettörténész és más grafikus vág bele a munkába, egész biztosan sok esetben más következtetésre is jutott volna, mint ők. Az olaszteleki Daniel-kastély és 17. századi falképei című 174 oldalas, 234 illusztrációt tartalmazó kötetének bemutatását vállaló egyetemi adjunktus, P. Kovács Klára művészettörténész lelkesen dicsérte a Fehér–Gyöngyössy páros alapos, család- és birtoktörténeti, a kastély évszázadokon átívelő építésének folyamatát dokumentáló és a falképek értelmezését, illetve erdélyi analógiába való helyezését. Közösség és kastély A szombati program legtöbb kérdőjelre választ próbálni adó mozzanata a műemlékek hasznosításáról és közhasznúságáról szóló kerekasztal-beszélgetés volt. Magyarósi Imola (Kálnoky Alapítvány, miklósvári Kálnoky-kastély), Kolumbán Sándor bardoci alpolgármester (erdőfülei Boda-kúria), Bánffy Farkas (vargyasi Daniel-kastély, fugadi Bánffy-kastély), Henning László megyeitanács-alelnök (oltszemi Mikó-kastély), Incze Réka (dálnoki Gaál-kúria), az olasztelekiek képviseletében pedig Rácz Lilla beszélt azon nehézségekről és örömökről, amelyeket egy-egy történelmi múlttal rendelkező épület birtoklása jelent. Bánffy Farkas kivételével, aki fugadi birtokukról úgy nyilatkozott, hogy a család saját használatra tartja fenn, ezért a turistákat és az érdeklődő idegeneket „csak távolabbról szeretik”, azt mondták: igenis jó, ha a helyi közösséggel együttműködve programokat alakítanak ki, helyt adnak a kulturális és közösségi ügyeknek. Ez a vendégfogadásnak is jót tesz, hiszen a vidéket megismerni kívánóknak nemcsak szállást és ételt kell adni – itt hangsúlyozták: jó lenne, ha portájukon több helyi gazdasszony jelentkezne, saját készítésű ételkülönlegességek készítését vállalná –, hanem élményt is. Olasztelek továbbra is helyszínt biztosít faluünnepkor a régizene-fesztiválnak és művészeti alkotótáboroknak, felújítását követően a miklósvári kastély és rekonstruált reneszánsz kertje élő múzeumként működik, Vargyas elsősorban az esztergomiak igényét fogja szolgálni, de a helyiek számíthatnak az együttműködésre, Erdőfülében pedig minden bizonnyal tájházként is működik majd. Oltszemen tizenhét hektáron két nemzetközi fogathajtópályát, illetve kézművesműhelyeket, szálláshelyeket, éttermet, borozót és gyümölcsöskertet álmodnak, s remélik, a befektetés jótékony hatását érzik majd a környező településeken is. A konferenciasorozat részeként kirándulást szerveztek Bibarcfalvára és Magyarhermányba, ahol a református templomok falfestményeit tekintették meg, és meglátogatták a vargyasi Daniel-kastélyt is. A Pro Arte et Natura Alapítvány jóvoltából megtekinthető volt a Magyar Restaurátorok Egyesületének vándorkiállítása, az elmúlt év Olaszteleken tartott alkotótáborainak anyagából pedig az Élő kastély fotókiállítás. A reneszánsz hangulathoz hozzájárult az olaszteleki Cygnini furulya- és reneszánsz tánccsoport előadása, valamint a baróti Kájoni Consort régizene-együttes koncertje. Hecser László. Háromszék (Sepsiszentgyörgy) 2016. március 23.Kastélyok, kúriák jövőjeTöbb pillérre kell alapozni hasznosításukat A hétvégén az olaszteleki kastélyszállóban több háromszéki kastély, kúria jövőjéről tartottak kerekasztal-beszélgetést azok tulajdonosai, illetve adminisztrátorai részvételével. Henning László, a megyei tanács alelnöke a megye és Bodok község közös tulajdonában levő oltszemi Mikó-kastélyról beszélt. Kifejtette, a 19. század elején épült kastély (melyhez többek között angolpark, fűtött virágház, fürdőház is tartozik) hangulatát szeretnék továbbvinni, szándékuk többek között az, hogy ott nemzetközi fogathajtó-versenyeket szervezzenek. – Lipicai lovasszemlét már rendeztünk a kastélyhoz tartozó telken, arra több száz ember volt kíváncsi, tehát az első lépéseket megtettük arra nézve, hogy ismét élettel teljen meg az egykori Mikó-birtok – részletezte. Mint mondta, évente legalább két nemzetközi versenyt szerveznének, de más jellegű eseményeknek is helyet adnának, kézműves műhelyeket is kialakítanának a kastélyban, aztán vendégszobákat, a pincében vendéglőt, borozót. Magyarósi Imola művészettörténész a Kálnoky Alapítványt képviselte a megbeszélésen. Mint azt már lapunkban is hírül adtuk, jelenleg zajlik a miklósvári Kálnoky-kastély és az azt övező park felújítása, arra törekednek, hogy itt egy élő múzeumot alakítsanak ki, mely által Miklósvár is bekapcsolódhatna az erdélyi kulturális élet pezsgésébe. Magyarósi képekkel szemléltette a felújítás jelenlegi állását. Bánffy Farkast, a fugadi (Fehér megye) Bánffy-kastély örökösét tavaly ősszel a vargyasi Daniel-kastély ügyeinek intézésével is megbízták, ám, mint kifejtette, annak jövőjéről egyelőre nem sokat tud mondani. Úgy fogalmazott, lehetőség a hasznosításra sok van, gondolkodnak azon, hogy ott rendezvényeknek adnának helyet, illetve panzióként is működtetnék egy részét az épületnek, ám más utakat is keresnek. Incze Réka a felújított dálnoki Gál-kúriát mutatta be, mely jelenleg a Közösségért Alapítvány tulajdona. A távlati cél itt is az, hogy az 1844-ben épült kúria bekerüljön a turisztikai körforgásba, akár úgy is, hogy rendezvények szervezésével is összekapcsolnák az épület hasznosítását – hangsúlyozta. Kolumbán Sándor bardoci alpolgármester a szintén felújítás alatt álló, önkormányzati tulajdonban levő erdőfülei Ferenczy–Boda-kúria jövőjéről szólt. Megemlítette, hogy az egykori Bardoc fiúszék legjelentősebb udvarházában felvetődött egy múzeum létesítésének a lehetősége, de még ők is gondolkodnak további ötleteken is. „Egyelőre az a fontos, hogy az épület meg van mentve” – hangsúlyozta. Összegzésként Rácz Lilla, az olaszteleki kastélyszálló tulajdonosa arra hívta fel a megbeszélésen résztvevők figyelmét, hogy ne csak egyfajta gazdasági hasznosításra alapozzanak, hanem próbálják meg több pillérre építeni az épületek jövőjét, és azok révén segítsék a helyi közösségek fennmaradását is. Példának említette, hogy ahol vendéglátó egység működik vagy működne, ott lehet a helyi gazdáktól is vásárolni a konyhára, ők már nyitottak ebbe az irányba is. Böjte Ferenc. Székely Hírmondó (Kézdivásárhely) 2016. május 17.Együtt Erdély gazdaságáértA magyar–erdélyi gazdasági kapcsolatok bővítéséről tárgyalt kedden Varga Mihály: a nemzetgazdasági miniszter hivatalában fogadta Borboly Csabát, a Hargita Megyei Tanács elnökét és Henning László Jánost, a Kovászna megyei közgyűlés alelnökét – közölte a Nemzetgazdasági Minisztérium. A találkozón egyebek mellett a szakképzési együttműködésről, az uniós források határ menti régiókban történő felhasználásáról, az erdélyi termékek magyarországi elterjedésének támogatásáról és vállalkozásfejlesztésről is szó esett. A nemzetgazdasági miniszter ismertette a magyar szakképzési rendszer átalakításának eredményeit, és szó volt arról is, milyen módon integrálhatóak az erdélyi fiatalok a hazai szakképzésbe. Borboly hangsúlyozta: kiemelt fontosságúnak tartja a Hargita megyei fiatalok szakmai képzettségének európai színvonalra emelését, ezért figyelemmel kíséri a Magyarországon zajló átalakulásokat a szakképzés területén, és úgy véli, ebbe a folyamatba érdemes lenne bekapcsolni a székelyföldi magyar nyelvű szakképzést. A munkamegbeszélésen Varga Mihály megerősítette, hogy a magyar kormány támogatja az erdélyi termékek magyarországi terjesztését és népszerűsítését, valamint továbbra is célja – a térség gazdasági megerősítésén keresztül – a helyi magyarság szülőföldön való megmaradásának elősegítése. Székelyhon.ro 2016. június 22.Orbántól tanultVilláminterjú a megyetanácselnökkel Ma 13 órától a megyeháza dísztermében, nyilvános ülés keretében alakul meg Kovászna megye új tanácsa. Az elnöki tisztségben minden bizonnyal Tamás Sándor marad, aki új alelnököt is nevesített. De milyen szempontok alapján? – kérdeztük a harmadik mandátuma előtt álló elöljárót. – Ma van a megyei tanács alakuló ülése. Számít-e meglepetésre az ellenzék részéről? – Nem számítok meglepetésre, mert nem bízunk semmit a véletlenre. A szövetséges MPP-vel kétharmados többségünk van a tanácsban, de természetesen az „ellenzéki” pártok támogató szavazatát is kérjük. Rájuk is számítunk. – Nevesítette az alelnökjelölteket is Henning László és Grüman Róbert személyében, akiket az RMDSZ illetékes testülete is jóváhagyott. Milyen feltételeknek kell megfelelniük közvetlen kollégáinak? – Közvetlen kollégának számít az említett személyek mellett Kovács Ödön megyemenedzser is. Ami a feltételeket illeti: sokat tanultam Orbán Viktortól, az egyik tusványosi táborban felsorolt néhány igazán érdekes ismérvet. A munkatársaimnak először is remek ritmusérzékkel kell rendelkezniük. Dolgozni, eredményt elérni csak azokkal lehet, akikkel egy a munkaritmusunk. Továbbá: a közszférában az emberek szolgái vagyunk, ezért csigavér és acélidegzet szükségeltetik a társadalmi kapcsolatok jobbá tétele érdekében. Politikai értelemben pedig az a jó politikus, aki ütésre keményedik. Aki ütésre puhul, az hagyjon fel a politizálással! Székely Hírmondó (Kézdivásárhely) 2016. június 22.Zászlóvita a Kovászna megyei önkormányzat alakuló ülésénÚjabb zászlóvita zavarta meg a Kovászna megyei önkormányzat szerdai alakuló ülését, amely egyébként a papírforma szerint zajlott: Tamás Sándor immár a harmadik mandátumát tölti a tanács élén, az alelnöki teendőket pedig Henning László és Grüman Róbert, a szövetség megyei ügyvezető elnöke látja el. Már az ülés kezdetén vita robbant ki, ugyanis Kulcsár Terza József magyar polgári párti (MPP) tanácsos számon kérte Sebastian Cucu prefektustól az általa adományozott, majd a megyeháza díszterméből eltávolított székely zászlót és engedélyt kért, hogy behozzon egy új lobogót. A kormánybiztos megpróbálta elhallgattatni a politikust, elmondván: a zászló törvénytelen és az adományozásra vonatkozó tanácsi határozatot is megtámadta a bíróságon, a jogerős döntésig felfüggesztik azt. Cucu egyébként köszöntőjében azon reményének adott hangot, hogy a jövőben jó együttműködés lesz a két intézmény között, hozzátéve, „persze, a törvényesség határai belül”. Az alelnöki tisztségre egyébként az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) és a román pártok is nevesítettek jelöltet, nem sok eséllyel a 21 tagú RMDSZ-frakció ellenében. A PNL és PSD egy-egy tanácsosa Nem Nemzetiségi Alapon Szerveződő Pártok Csoportja néven működik együtt a testületben, melyben az EMNP-nek 3, az MPP-nek 2 tanácsosa van. Bíró Blanka Székelyhon.ro 2016. június 23.Határozott cél és együttműködés (Megalakult Kovászna megye új tanácsa)Beiktatták tegnap a június 5-ei helyhatósági választások nyomán kialakult megyei tanácsot, és megválasztották annak elnökségét. Tamás Sándor és Henning László továbbra is betölti az elnöki, illetve alelnöki tisztséget, a másik alelnök a következő négyéves mandátumra Grüman Róbert. Az ülés végére az időlegesen eltávolított székely zászló is visszakerült a tanácsterembe. Kovászna Megye Tanácsának alakuló ülését Sebastian Cucu kormánymegbízott hívta össze. Köszöntőjében utalt arra, hogy több ifjú is helyet kapott a testületben, s ezt jónak nevezte, ugyanis szükség van az energiára, de a tapasztalatra is – tette hozzá. Reményét fejezte ki, hogy a megyeháza és a prefektúra viszonya „továbbra is” törvényen alapuló korrekt kapcsolat lesz. Még mielőtt az alakuló ülés elnöklését átvette volna a legidősebb – Sabin Calinic – és a két legfiatalabb – Olteán Csongor és Szőcs László – tanácstag, Kulcsár-Terza József román nyelven számon kérte az általa februárban adományozott és elhelyezett, majd ajándékként határozattal elfogadott székely zászló hollétét. A prefektus közölte, az alakuló ülést a törvény értelmében neki kell biztosítania, a székely zászlónak nincs ott helye. Különben az adományt elfogadó tanácsi határozatot megtámadta a közigazgatási bíróságon, így annak hatályát felfüggesztették. A feladatkörét frissen átvevő korelnök, Sabin Calinic megjegyezte, Kulcsár-Terza elkezdett románul beszélni. Elnöklete alatt a testület megválasztotta a mandátumellenőrző bizottságot, mely igazolta az összes tag mandátumát. Ezt követően a tanácstagok letették a hivatali esküt. A többség az alkotmányra és a Bibliára is felesküdött, néhányan csupán előbbire. A magyar tanácstagok zöme két nyelven mondta el, hogy „esküszöm”, de akadt, aki csak románul, a többség hozzátette: Isten engem úgy segéljen! A 31 tagú testület 30 tagját iktatták be, Szarvadi-Téglás József hiányzott. Megalakultak a politikai csoportok: az RMDSZ-nek huszonegy tagú frakciója van, az Erdélyi Magyar Néppártnak három. A Szociáldemokrata Párt három és a Nemzeti Liberális Párt három képviselője megalakította a hivatalosan Nem Nemzetiségi Alapon Szervezett Pártok nevű frakciót. Kulcsár-Terza József jelezte, igaz ugyan, hogy a Magyar Polgári Párt nem teljesíti a frakcióalakításhoz szükséges feltételt, a minimális három helyett csupán két tagja van, de tudomásul kell venni csoportjuk jelenlétét is. Következett az elnökválasztás. A testület tagjai közül választottak vezetőt. Az egyetlen jelölt Tamás Sándor, aki az előző két mandátum alatt is betöltötte az elnöki tisztséget. A harminc szavazócédulából három érvénytelen volt, 27 szavazattal elnökké választották az RMDSZ jelöltjét. Tamás Sándor letette az elnöki esküt, majd beszédében megköszönte a bizalmat, és vázolta a következő ciklus irányelveit. Elmondta, az, hogy egy megyében jó élni, azzal mérhető leginkább, hogy van-e az illető régióban általánosan elfogadott közös elképzelés és összetartás az emberek között. Nemzeti közösségünk jövője egy határozott cél követésén és a szolidaritáson alapul, tette hozzá, majd példát hozott fel. Amikor az egyik nagy tejfeldolgozó cég megtagadta, hogy a székelyföldi gazdáktól felvásárolja a tejet, Kézdiszéken csattanós választ adtak. Szövetkezetet hoztak létre, megszervezték a felvásárlást, feldolgozást és az értékesítést. Öröm volt nézni, hogy büszkék az emberek munkájuk gyümölcsére. Tamás Sándor kitért arra is, hogy az elmúlt évek tapasztalatai azt mutatják, a politikának is vannak erkölcsi határai, nem épülhet mesterségesen szított és fenntartott megosztottságra. Az emberek a megye vezetőségétől nem adok-kapok politikai színházat várnak el, hanem komolyságot, odafigyelést, partneri viszonyt, tiszteletet, határozottságot, együttműködést, bizalmat, tisztességet, nagyvonalú magatartást, pontos munkavégzést, nyílt szemléletet és hagyománytiszteletet. Mert igenis lehet másként is politizálni, szögezte le a régi-új elnök, hozzátéve: ez a hitvallása és ez lesz a munkája. Amint Tamás Sándor átvette az elnöklést, megválasztották a két alelnököt. Az RMDSZ két, az EMNP és a román pártok frakciója egy-egy jelöltet állított. Henning László 30, Grüman Róbert 21, Benedek Erika 3 és Cătălin Morar 6 szavazatot kapott, így az első kettő tehette le a hivatali esküt. Sebastian Cucu prefektus elbúcsúzott, mivel a sepsiszentgyörgyi tanács alakuló ülésén is részt kellett vennie. Kulcsár-Terza József ismét előállt azzal, hogy a székely zászlót tegyék vissza oda, ahol a helye. Erre engedélyt kapott az új elnöktől. A tanácstag visszahozta, és ismét kitűzte a székely zászlót Románia, az Európai Unió és Kovászna megye zászlaja mellé. Az ülésen még megalakult a hat szakbizottság, s megválasztották azok elnökét és titkárát. Szekeres Attila Háromszék (Sepsiszentgyörgy) 2017. január 19.Fizetésemelés, de miből? (Gondban az önkormányzatok)A január első napjaiban tisztségébe lépett új kormány első intézkedéseinek egyike a helyi közigazgatásban, valamint az intézményekben dolgozók bérének emelésére vonatkozott, január 6-ai ülésén a kabinet sürgősségi rendelet formájában február elsejétől húsz százalékkal növelte a közalkalmazottak bérét, és ugyanakkor döntöttek arról, hogy a következő hónaptól ötven százalékkal nagyobb fizetést kapnak az „előadás-szervező közintézményekben dolgozó művészek és műszaki személyzet”. Háromszéken mindkét intézkedés az önkormányzatok költségvetését terheli, a megyei tanácsnál, a négy magyar város és néhány község vezetőjénél érdeklődtünk arról: mekkora terhet ró rájuk az SZDP-s választási ígéret gyors valóra váltása, lesz-e fedezetük a megemelt fizetésekre. Több mint tízmillió lejes többletkiadás Kovászna Megye Tanácsa és a fenntartásában levő intézmények tavalyi költségvetésében a személyi kiadások összesen 30,6 millió lejt tettek ki. A mostani fizetésemelésekkel ez a tétel ebben az évben 40,97 millió lejre növekszik – közölte érdeklődésünkre Henning László, a megyei tanács alelnöke. Ez nem tartalmazza a Dr. Fogolyán Kristóf Megyei Sürgősségi Kórház bérköltségeit, ugyanis azt az egészségbiztosító pénztártól kapja.Az alelnök néhány példával is szolgált. A Háromszék Táncegyüttes esetében, ahol ötvenszázalékos a fizetésemelés, a tavalyi 1,3 millióról idén 1,98 millió lejre emelkedik a béralap. A hidvégi idősek otthonánál, ahol a kórházakra érvényes emelést alkalmazzák, 0,94 millióról 1,6 millióra nő. A kiszámolt többletkiadás jelentős összeg, közel 10,4 millió lejt tesz ki. De ez nem fedi teljes mértékben a valóságot, mert közvetett költségek is lesznek. Így például a kórház esetében az egészségbiztosítótól kapott összegnek egyre nagyobb hányadát teszi ki a bérköltség, ez mostanra 87–88 százalékra emelkedett, ezért a megyeházának kell biztosítania bizonyos dologi kiadásokat, beruházási költségeket. Ezért a kórházi béremelés is, közvetve bár, de befolyásolja a megyei költségvetést. Sepsiszentgyörgyön még számolnak Közel egy hete, múlt pénteken kérte Sepsiszentgyörgy polgármestere azon számítások elvégzését, amelyekből kiderülne, hogy a kormány által megemelt bérek összesen mennyivel terhelik meg a város költségvetését, de egyelőre még nincs eredmény. Talán azért, mert túl sok az ismeretlen tényező – véli Antal Árpád, és sorol is néhányat: a különböző intézkedések hiányosságai, ellentmondásai, a szövegek többféle értelmezhetősége miatt azt sem tudni pontosan, hogy a hivatalnokoknak járó húsz- és a színházi alkalmazottaknak járó ötvenszázalékos béremelést a jelenlegi vagy a megemelt minimálbérre érti a kormány, és ez a végeredmény szempontjából egyáltalán nem mindegy. Pedig fontos lenne tudni, mert ettől is függ, hogy milyen, mekkora beruházásokat terveznek az idén. Az elöljáró azt is elmondta: noha a megyeszékhelyen sokkal több béremelést kell kiszámolni, mint egy kisebb településen, erre sincs több emberük, egy személyre hárul az egész feladat. Száztíz barótit érint A baróti polgármesteri hivatal a húszszázalékos fizetésemeléssel járó kiadásokat februárban biztosítani tudja. Lázár-Kiss Barna András polgármester azt reméli, az új költségvetés már márciusban elkészül, s abban akkora többlet szerepel majd, hogy a fizetésalap biztosítása érdekében nem kell máshonnan elvenniük. Elvileg a kórház, az általános és középiskola is a polgármesteri hivatalnak alárendelt intézmény, de az ott dolgozók fizetését eddig is az egészségügyi pénztárral való szerződésből, illetve az oktatási minisztériumtól kapták, azaz az ő esetükben a törvénymódosítás nem ró pluszfeladatot az önkormányzatra. Az intézkedés a hivatalnál, a bölcsődénél dolgozókat, a város által fizetett beteggondozókat, s még néhány hónapig – míg a város új vállalata, az Er-Aqua Rt. veszi át a feladat ellátását – a vízszolgáltató alkalmazottjait, azaz bő száztíz embert érint. „A törvény egyértelmű, februártól mindenki megkapja a húsz százalékkal magasabb fizetést. Személy szerint abban reménykedem, hogy az új költségvetés mielőbb elkészült, és lesz elég mozgásterünk, hogy ezt a többletet ne máshonnan – legfőképp a beruházásoktól – kelljen elvennünk” – nyilatkozta a városvezető. Orbaiszéken nem lesz gond Nem okoz gondot az orbaiszéki polgármesteri hivataloknak a kormány által megszabott fizetésemelések folyósítása. Sem Kovásznán, sem Zágonban nem tartják tehernek a fizetésemelést, annak ellenére, hogy még semmit nem tudni az állami költségvetés tételeiről.A kovásznai városháza gazdasági igazgatója, Bagoly Zsolt érdeklődésünkre elmondta: a hivatal alkalmazottjainak fizetését saját bevételeikből biztosítják. Szó sem lehet arról, hogy gondok merüljenek fel. A törvény is azt írja elő, hogy a fizetések juttatásának prioritást kell élvezniük, bármilyen beruházás csak a fizetésalap elkülönítése után valósítható meg – szögezte le az igazgató. A tanügyi és egészségügyi alkalmazottak fizetését az állami költségvetésből leosztott pénzekből fizetik. Erről még korai beszélni, hiszen egyelőre semmit nem lehet tudni az idei büdzséről – mondta Bagoly Zsolt. Ha a kormány fizetésemelést rendelt el, ahhoz a szükséges pénzt is nyújtaniuk kell. A tanács által fizetett bérek egy részét állami költségvetésből biztosítják, tehát több pénzt kell kiutalniuk, ez a kormány kötelessége. Költségvetés azonban egyelőre nincs, pedig számos beruházást, javítást tervbe vettek a községben, azonban még nem tudják, milyen pénzekből gazdálkodhatnak – értékelte Kis József zágoni polgármester. Hozzátette: ha a választási ígéreteket betartják, nem lesz baj. Kézdivásárhelyen is nőnek a fizetések Február elsejétől a kézdivásárhelyi városháza alkalmazottjainak a fizetése húsz százalékkal nő – tudtuk meg Bokor Tibor polgármestertől –, ami azt jelenti, hogy a növekedést márciusban érzik majd meg, és kivételt képez a polgármester, alpolgármester és az összes önkormányzati képviselő, akiknek a fizetése nem módosul. A Kézdivásárhelyi Színházat a Vigadó Kulturális Alapítvány működteti, rájuk nem vonatkozik az ötvenszázalékos fizetésemelés, de amúgy sincsenek főállásban színművészek – hangsúlyozta az elöljáró. Arra a kérdésünkre, hogy a városházán a polgármesteré-e a legnagyobb fizetés, Bokor Tibor válasza nemleges volt, Zátyi András jegyző fizetése nagyobb, és véleménye szerint a helyi rendőrség főnöke is többet fog kapni, mint ő. Szekeres Attila, Demeter J. Ildikó, Hecser László, Bokor Gábor, Iochom István Háromszék (Sepsiszentgyörgy) 2017. augusztus 31.Elakadt a tervezés, távolodik a kivitelezés (Gyárfás Jenő Képtár)Harmadik alkalommal fut neki Kovászna Megye Tanácsa, hogy tervezőt találjanak a sepsiszentgyörgyi Gyárfás Jenő Képtár korszerűsítési munkálatainak lezárásához. A testület vezetői szerint jelen helyzetben legkevesebb négy hónap múlva juthatnak oda, hogy az átalakított tervek elkészüljenek, ezt pedig a kivitelező kiválasztása követi, ami újabb közbeszerzési eljárást igényel. Ami biztos: az áprilisban remélt 2018 eleji nyitás elmarad, az új határidő pedig nehezen megtippelhető. Henning László, a megyei tanács alelnöke érdeklődésünkre kifejtette: a napokban harmadik alkalommal hirdetik meg a tervezést a közbeszerzési elektronikus rendszerben. Az előző két alkalommal nem volt jelentkező. Az alelnök szerint megtörténhet, hogy sokan azért maradnak távol, mert a munkálat nem nagy összegű, s az is elriaszthat egyeseket, hogy már nyolcvan százalékban készen álló felújításról-korszerűsítésről van szó, melynek áttervezése össze¬tettebb feladat. Ráadásul az ingatlan a város központjában áll, „állandóan szem előtt van”, talán ezért is nem vágnak bele. A tervet újravették, a kiírást pedig úgy alakították, hogy lehetőleg kerüljön jelentkező. A kiválasztási eljárás nagyjából két hónapot vesz igénybe, a tervezés újabb kettőt, tehát ez a folyamat év végére zárulhat le, amit a kivitelező megtalálása követ. Tekintve, hogy ez újabb közbeszerzést igényel, csak találgatni lehet, mikor jutnak a munkálatok végére. A kivitelezés egyébként sem egyszerű, ugyanazon elvek mentén, mint a tervezés – magyarázta Henning László. Amint arról áprilisban beszámoltunk, a Székely Nemzeti Múzeumhoz tartozó képtár lassan hat éve zárva van, miután a művelődési minisztérium által levezényelt korszerűsítési program menet közben leállt, a kivitelező távozott, majd a megyei önkormányzat viszonylag nehezen visszaszerezte az időlegesen a szaktárcának átadott ingatlant. Henning László akkor arról tájékoztatott, hogy a költségvetés végső változatában 108 ezer lejt szánnak kizárólag a tervezésre, és elviekben a tervek legkésőbb júliusig elkészültek volna. Az alelnök a kivitelező kiválasztására kiírt közbeszerzési eljárás kapcsán akkor sem bocsátkozott különösebb becslésekbe, megfogalmazása szerint normális esetben év végéig vagy 2018 januárjáig le lehetett volna zárni a munkálatokat. Henning László hozzátette: a Székely Nemzeti Múzeum vezetőségével egyébként úgy egyeztek, márciusban már egy eseményre is sor kerülhet a képtár falai között. Amint jeleztük, a tervet azért kell átalakítani, mert a múzeum időközben úgy látta, pár változtatásra lenne szükség. Az alelnök szerint még mindig nem tudni, mekkora lehet a végső összeg, amit a munkálatok befejezésére a megyei önkormányzatnak elő kell teremtenie, ugyanis ez csak a terv elkészülte után válhat világossá, illetve a kivitelezési közbeszerzést követően újból változhat. Tamás Sándor megyeitanács-elnök tavaly novemberben jelentette be, hogy több mint egyéves huzavona után visszakapták a képtár kezelési jogát, így az önkormányzat végre nekiláthat, hogy saját forrásokból befejezze a felújítást. Az elnök akkor mintegy 800 ezer lejre becsülte a még szükséges összeget (a művelődési tárca mintegy 1,4 millió lejt ruházott be a műemlék épületek restaurálását célzó, még Kelemen Hunor által indított programon keresztül). A minisztérium által öt évvel ezelőtt kiválasztott kivitelező nagyjából nyolcvan százalékban végezte el a rá bízott feladatokat, aztán a kifizetések elmaradása miatt összecsomagolt és távozott. Tamás Sándor akkor elmondta: felkértek egy szakvállalatot, hogy tisztázza, honnan kell folytatni a munkát, addig a megyei önkormányzat nem ruházhat be saját ingatlanába, mert könnyen előfordulhat, hogy meggyűlik a baja a számvevőszékkel. A felmérés elkészült, annak ismeretében Tamás Sándor azt is megjegyezte: ennyi idő után úgy látják, talán jobb lett volna, ha az önkormányzat egyedül lát neki a korszerűsítésnek, nagyon valószínű, hogy sokkal rövidebb idő alatt lezárták volna az egészet. Háromszék (Sepsiszentgyörgy) 2017. szeptember 21.Csak garasokat kaptak a kormánytól – bajba kerülhetnek a székelyföldi önkormányzatokA költségvetés-kiigazításból egyetlen település sem részesült Hargita és Kovászna megyében. A székelyföldi községek többsége fontos bevételektől esett el, több polgármester is vakarhatja most a fejét, hogy honnan teremtenek elő pénzt pályázatokra vagy éppen számlák kifizetésére. Borboly Csaba Hargita megye tanácselnök szerint igazságtalanul járt el a kormány: a Kárpátokon túli megyék közül jó néhánynak jutott pénz. Év végére súlyos pénzhiánnyal szembesülhet néhány háromszéki önkormányzat. Mivel a kormány nem osztott pénzt számukra a költségvetés-kiegészítéskor, várhatóan nem lesz pénzük a fizetésekre, de elakadhatnak a tervezett beruházások, mert nem tudják fizetni a pályázatok önrészét, hívja fel a figyelmet Henning László. Kovászna megyei tanácsának alelnöke rámutatott, hogy évek óta most fordult elő először, hogy a kormány a költségvetés-kiegészítéskor nem osztott pénzt sem a megyei, sem a települési önkormányzatok számára. Hozzátette: a községek és városok azért is várták az őszi költségvetés-kiigazítást, mert ebből szerették volna például az önrészt biztosítani az uniós pályázataikhoz. Ugyanakkor vannak települések, hogy az év végén várhatóan gondok lesznek a polgármesteri hivatalban dolgozók fizetéseivel is. Henning László szerint csak a harmadik negyedév lezárásakor, október végén derül ki, hogy az önkormányzatoknak mennyi pénze marad az év utolsó részében, melyik területen lesz pénzhiány. Ugyanakkor bíznak abban, hogy a kormány az év végén még egyszer kiegészíti a költségvetést, és akkor gondolnak a bajban lévő önkormányzatokra is. Az önkormányzat alelnöke szerint a Kovászna Megyei Tanács fejlesztési terveit és működését egyelőre nem befolyásolja, hogy a kormány ezúttal csak a gyerekvédelmi rendszer fenntartására és az iskolai tej-kifli programra hagyott jóvá összesen 2,3 millió lejt. Tamás Sándor, a háromszéki önkormányzat elnöke is arra mutatott rá, hogy a saját beruházásaikat nem befolyásolja, hogy ezekre nem kaptak pénzt a költségvetés kiegészítéskor, viszont a törvénykezési fejetlenség miatt nem haladnak fontos beruházásokkal. Példaként említette a Maksa és Lécfalva közti út problémáját, amelynek kivitelezésére két éve zajlik a közbeszerzési eljárás a folyton pereskedő cégek miatt. Tervek szerint októberben beindul a teljes megyét kiszolgáló lécfalvi hulladékkezelő telep, és a szemeteskocsik kénytelenek lesznek földúton megközelíteni a lerakót. Másik probléma, hogy ha majd végre elkezdődhet az úttest korszerűsítése, kénytelenek lesznek „kamionok alatt” végezni a munkálatokat, mondta Tamás Sándor. A háromszéki településeknek idén többnyire útfelújítási, víz és csatornázási, iskola-óvoda felújítási vagy építési pályázataik futnak. A sajtó érdeklődésére több vidéki település polgármestere is úgy nyilatkozott, hogy főként attól tartanak, hogy kénytelenek lesznek leállítani a projektjeiket. Az uniós pályázatokhoz szükséges tervezési munkálatokat vagy a konzultáns cég bérét önrészként kell fedezni, és félő, hogy erre nem lesz pénzük. A polgármesterek szerint ilyen körülmények között nem csoda, hogy Románia az uniós alapok elenyésző részét tudja lehívni. Szintre hozták a fizetéseket a megyei tanácsnál A Hargita megyei önkormányzatok sem részesültek szeptember 13-án a költségvetés-kiigazításból, csak az áfa-visszaosztásból kaptak pénzt elsősorban a szociális ellátást biztosító intézmények finanszírozására, olyanokéra mint a gyerekvédelem, a mozgássérültek ellátása, illetve az iskolásoknak szóló programok. Ezekre összesen 1 343 000 lejt utaltak ki a Hargita megyei polgármesteri hivataloknak. A fizetések emelése Hargita Megye Tanácsa esetében az év folyamán több rendben történt, és már az idei éves költségvetés megtervezésnél figyelembe vették az új bérszinteket – közölte kérdésünkre Hargita Megye Tanácsának sajtószolgálata. Először február 1-től növekedtek a megyei tanács alkalmazottainak a fizetései a 2017/2-es sürgősségi kormányrendelet értelmében. Ezt fizetéskiigazítás követte a 2016/794-es alkotmánybírósági döntés alapján, végül a júliusi 2017/153-as bérezési kerettörvény életbe lépése után egyes esetekben újabb fizetések emelkedtek, más alkalmazottak fizetése pedig csökkent. Borboly Csaba, a megyei tanács elnöke hangsúlyozta, hogy az emelés főként a friss diplomásokat érintette, ezzel az volt a céljuk, hogy a fiatalokat itthon tartsák. „Vállaltuk, hogy felelősen gazdálkodunk a megyei tanács pénzével, és nem voltunk partnerek abban a sajnos megalapozatlan kampányban, amely sok helyen előfordult: az alelnökök fizetéséhez emelték a megyei tanács, illetve az alárendelt intézmény alkalmazottainak bérét. Alacsonyabb jövedelmű megyék esetében, ahol kevés ember él és nincsenek nagy ipari központok, a lehetőségekhez mérten kell gondolkodnunk” – mondta a Maszolnak Borboly Csaba. Az alapok biztosítása nélkül emelték meg a béreket A tanácselnök azt is kifejtette, hogy sajnálatos módon vannak olyan alintézmények, ahol a béremelésekkel kapcsolatos döntések meghozatala nem a megyei tanács, hanem a központi vezetés hatáskörébe tartozott, így „felelőtlenül, alapok biztosítása nélkül emelték meg a béreket” többek között a szociális és gyermekvédelmi igazgatóságnál. „Hargita Megye Tanácsa most szeptemberben csak garasokat kapott a kormánytól, és ez nincs rendben. Be is nyújtottuk újra az igényléseinket, és kifejtettük, hogy már megint preferenciális döntés történt, az erdélyi megyék nem kaptak semmit, míg a Kárpátokon túl jó néhányan igen. Igazságtalan a kormány, és ennek hangot kell adnunk” – emelte ki a megyei tanács elnöke. A törvény egyébként nem teszi lehetővé, hogy a költségvetésben beruházásokra vagy fejlesztésekre szánt összegeket csoportosítsanak át az alkalmazottak bérezésére. Emiatt a megyei tanácsnál az év folyamán nem volt semmilyen átcsoportosítás, ami a beruházásokat vagy a projekteket negatívan érintette volna. Gondban a felcsíki községek A költségvetés-kiigazításból tehát egyetlen település sem részesült Hargita megyében. A községek többsége fontos bevételektől esett el, több polgármester is vakarhatja most a fejét, hogy honnan teremtenek elő pénzt pályázatokra vagy éppen számlák kifizetésére. Csibi József, Madéfalva polgármestere a Maszolnak nyilatkozva elmondta, hogy legalább 250 ezer lejes támogatásra lett volna szükségük, ugyanis sok kifizetetlen számlája van a községnek, ami miatt már előreláthatólag 90 napra zárolták a bankszámláikat. Az önkormányzat munkatársai jelenleg is keresik a megoldást, hogy honnan lehetne pótolni a hiányzó összeget. Csíkdánfalván is több százezer lejre lenne szükség, de még az egy millió lejnek is lenne helye – tudtuk meg Bőjte Csongor Ernő polgármestertől. „Több területen is megérezzük a jövedelem-kiesést, elsősorban a helyi fejlesztési programban (PNDL) elindított pályázataink kerültek veszélybe, mivel a munkálatok megkezdéséhez szükséges előtanulmányok elkészítését nem finanszírozza a pályázat, ezt saját költségvetésből kellene állnunk. Legalább 300-400 ezer lejre lett volna szükségünk” – panaszolta el a felcsíki község polgármestere. Hozzátette, hogy a tanintézményeket is érinti a pénzhiány, ugyanis a második félévi tanári bérekre már nincs elegendő pénz, az iskola és óvoda működési költségeit pedig csak novemberig tudják fedezni. Bőjte Csongor Ernő hangsúlyozta, hogy nem borúlátó, mivel biztos benne, hogy valamilyen módon találnak megoldást az anyagi problémákra. Kovács Boglárka, Kovács Zsolt / maszol.ro 2017. október 19.Digitális Székelyföld: a jövő elkezdődött, de még sok a munkaA digitalizáció ma már minden szinten megkerülhetetlen, az önkormányzatokat, a vállalkozókat, a munkavállalókat is ösztönözni kell, hogy használják a digitális eszközöket – fogalmazódott meg csütörtökön az 5. Székelyföldi Informatikai és Innovációs Konferencia előadásain. Bihari Béla a szervező, IT Plus Klaszter elnöke kettős érzésekről számolt be, hangsúlyozva, öröm, hogy mindig találnak Székelyföldről elszármazott tehetségeket, akik igyekeznek a tudásukat megosztani, ám elégedetlen, mert még mindig „göröngyös a digitális Székelyföld útja”. A hivatalokban ott vannak a számítógépek, nyomtatók, ám közben az ügyfélszolgálatos papíron dolgozik. Ha vannak digitális rendszerek és törvényes lehetőségek, akkor ezt meg kell tanulni használni, és leegyszerűsíteni a bürokráciát – szögezte le Bihari Béla. Az informatikai vállalkozó szerint a szakma feladata, hogy ösztönözze a döntéshozókat a megoldásokra. Bihari a vállalkozókkal is elégedetlen, Székelyföldön általában a könyvelőt kérdezik a saját pénzügyi helyzetük felől, holott rendelkezésükre állnak az informatikai eszközök. Hozzátette, a probléma kulcsa az oktatás, a digitális alfabetizáció népszerűsítése. Henning László, Kovászna Megye Tanácsának alelnöke arról beszélt, hogy a közigazgatásban is várják az alkalmazható fejlesztéseket, például csak azért fizetnek cégeket, hogy télen egész nap felügyeljék a megyei utakat, az innovatív IT sok területen segítheti az önkormányzatok munkáját. Henning szerint lehet beszélni digitális Székelyföldről, hiszen az IT-klaszternek évi 25 millió eurós forgalma van, több mint 300 informatikust foglalkoztat, ebben az ágazatban folyamatosan a határokat feszegetik, megváltoztathatja a mindennapokat. A jövő Székelyföldön is elkezdődött, de még sok munka van – fogalmazta meg Édler András, a Kovászna Megyei Kereskedelmi és Iparkamara elnöke. Kifejtette, a székelyekre jellemző a bizalmatlanság, a konzervativizmus, ez segített a nehéz időkben fennmaradni, de emiatt lemaradás is észlelhető, a térség gazdaságilag jobban is teljesíthetne. Édler rámutatott, a többség a mezőgazdaságban, a hagyományos iparágakban, a könnyűiparban dolgozik, bár sokszor elégedetlenek a sorsukkal, nem tudnak ebből kilépni, félnek a kudarctól. Akik hisznek magukban, elmennek, külföldön próbálnak érvényesülni, ám ha ez a folyamat folytatódik, félő, hogy a térség kiürül. Négy évvel ezelőtt éppen azért alakult a kamara IT-tagozata, hogy megerősítsenek egy olyan ágazatot, amely kiutat jelenthet, magas hozzáadott értéket termel, és erősítheti Székelyföld gazdaságát. Ha erősek vagyunk, tudunk jövőképet mutatni a fiataloknak – összegzett Édler András. A háromnapos konferencia szerdán kezdődött, és célja, hogy feltárja, illetve kiaknázza a digitális technológia lehetőségeit, a tudást Székelyföld fejlesztésére fordíthassák. Már szerveztek programozóversenyt, bemutatták a Design Bank projektet, a startup és innovációs központot informális munkahelyként képzelik el, amely inkább hasonlít egy lakásra. Előadások hangzottak el még a smart city, oktatás, agrártechnológia és IT témákban is. Bíró Blanka / Székelyhon.ro 2017. október 20.Digitális Székelyföld: a jövő elkezdődött, de még sok a munkaA digitalizáció ma már minden szinten megkerülhetetlen, az önkormányzatokat, a vállalkozókat, a munkavállalókat is ösztönözni kell, hogy használják a digitális eszközöket – fogalmazódott meg csütörtökön az 5. Székelyföldi Informatikai és Innovációs Konferencia előadásain. A hivatalokban ott vannak a számítógépek, nyomtatók, ám közben az ügyfélszolgálatos papíron dolgozik. Ha vannak digitális rendszerek és törvényes lehetőségek, akkor ezt meg kell tanulni használni, és leegyszerűsíteni a bürokráciát – szögezte le Bihari Béla. Az informatikai vállalkozó szerint a szakma feladata, hogy ösztönözze a döntéshozókat a megoldásokra. Bihari a vállalkozókkal is elégedetlen, Székelyföldön általában a könyvelőt kérdezik a saját pénzügyi helyzetük felől, holott rendelkezésükre állnak az informatikai eszközök. Hozzátette, a probléma kulcsa az oktatás, a digitális alfabetizáció népszerűsítése. Henning László, Kovászna Megye Tanácsának alelnöke arról beszélt, hogy a közigazgatásban is várják az alkalmazható fejlesztéseket, például csak azért fizetnek cégeket, hogy télen egész nap felügyeljék a megyei utakat, az innovatív IT sok területen segítheti az önkormányzatok munkáját. Henning szerint lehet beszélni digitális Székelyföldről, hiszen az IT-klaszternek évi 25 millió eurós forgalma van, több mint 300 informatikust foglalkoztat, ebben az ágazatban folyamatosan a határokat feszegetik, megváltoztathatja a mindennapokat. A jövő Székelyföldön is elkezdődött, de még sok munka van – fogalmazta meg Édler András, a Kovászna Megyei Kereskedelmi és Iparkamara elnöke. Kifejtette, a székelyekre jellemző a bizalmatlanság, a konzervativizmus, ez segített a nehéz időkben fennmaradni, de emiatt lemaradás is észlelhető, a térség gazdaságilag jobban is teljesíthetne. Édler rámutatott, a többség a mezőgazdaságban, a hagyományos iparágakban, a könnyűiparban dolgozik, bár sokszor elégedetlenek a sorsukkal, nem tudnak ebből kilépni, félnek a kudarctól. Akik hisznek magukban, elmennek, külföldön próbálnak érvényesülni, ám ha ez a folyamat folytatódik, félő, hogy a térség kiürül. Négy évvel ezelőtt éppen azért alakult a kamara IT-tagozata, hogy megerősítsenek egy olyan ágazatot, amely kiutat jelenthet, magas hozzáadott értéket termel, és erősítheti Székelyföld gazdaságát. Ha erősek vagyunk, tudunk jövőképet mutatni a fiataloknak – összegzett Édler András. A háromnapos konferencia szerdán kezdődött, és célja, hogy feltárja, illetve kiaknázza a digitális technológia lehetőségeit, a tudást Székelyföld fejlesztésére fordíthassák. Már szerveztek programozóversenyt, bemutatták a Design Bank projektet, a startup és innovációs központot informális munkahelyként képzelik el, amely inkább hasonlít egy lakásra. Előadások hangzottak el még a smart city, oktatás, agrártechnológia és IT témákban is. Bíró Blanka / Székelyhon.ro 2017. október 25.Székelyföldnek főváros kellBálványoson épülhet fel Elkezdődött a Digitális Székelyföld építése, de van helye a fejlődésnek, hangzott el a Sepsiszentgyörgyön szervezett 5. Székelyföldi IT és Innovációs konferencián. Minden területen szükség van informatizálásra, de az önkormányzatokat, a vállalkozókat, a munkavállalókat és a pedagógusokat még ösztönözni kell, hogy használják a digitális eszközöket, fogalmazta meg Bihari Béla. A mintegy 40 székelyföldi informatikai vállalkozást tömörítő IT Plus Klaszter elnöke szerint örvendetes, hogy még mindig találnak olyan, térségünkből elszármazott szakembereket, akik megosztják tudásukat és kapcsolataikat a térség fejlesztése érdekében. Elégedetlenségre ad okot, hogy az önkormányzatoknál vannak számítógépek, de papíron dolgoznak, sok vállalkozó könyvelőjétől érdeklődik anyagi helyzetéről, holott rendelkezésükre állnak informatikai eszközök és a pedagógusok is idegenkednek az informatikai eszközök használatától. Az előadók körében rendszeresen visszaköszönt az az elv, amelyet Antal Árpád polgármester fogalmazott meg, miszerint Székelyföld fejlesztésében arra van szükség, hogy „ugorjunk át 30 évet”, ne máshol létező dolgokat másoljunk, mert mindig le leszünk maradva. Kovászna megye tanácsának alelnöke, Henning László szerint a közigazgatásban várják az alkalmazható fejlesztéseket. Megállapította, hogy az informatikai klaszternek évi 25 millió eurós forgalma van, több mint 300 informatikust foglalkoztat, akik folyamatosan a határokat feszegetik. A Kovászna megyei kereskedelmi kamara elnöke, Édler András rámutatott, hogy az IT Plus Klaszter azért alakult, hogy megerősítsenek egy olyan ágazatot, mely magas hozzáadott értéket termel, és erősítheti Székelyföld gazdaságát, jövőképet nyújtson a fiataloknak. Deutsch Tamás EP-képviselő, a magyarországi Digitális Jólét Programért felelős miniszteri biztos szerint „a változás sosem volt olyan gyors, mint napjainkban, de sosem lesz már olyan lassú, mint ma”. A Digitális Jólét Program a polgárok kiszolgálásához szükséges megfelelő információkat, az oktatás átalakulását tűzte ki célul, mondta Deutsch Tamás, aki szerint fontos eleme, hogy lehetőséget teremt a határon túli nemzeti közösségek, hogy bekapcsolódhassanak a fejlesztésekbe. Az RMDSZ ügyvezető elnöke, Porcsalmi Bálint szerint „ha fejlődni akarunk, bátraknak kell lennünk: nem lépésről lépésre kell behozni a technológiai lemaradást, hanem néhány szakaszt át kell ugorni”. Az IT-nak stratégiai fontosságú iparággá kell válnia Székelyföldön, hiszen ez gazdasági húzóágazat és a magyar közösség megmaradásának, fejlődésének és sikerének is a kulcsa. Sepsiszentgyörgy polgármestere, Antal Árpád egy Székelyföldi Innovációs Alap létrehozásának ötletét vetette fel, ahová az elszármazott, sikeres emberek ajánlhatnák fel ebbe jövedelmük 1-2 százalékát, amivel segítenék versenyképessé tenni a térséget. Felvetette, hogy Bálványos lehetne Székelyföld fővárosa, zöldmezős beruházással lehetne kialakítani a párezres lakosú várost, és a világ különböző részein élő szakemberek is megtervezhetik Székelyföld jövőjét. Antal Árpád arra kérte a magyar kormányt, tekintsen olyan lehetőségként Székelyföldre, ahol kicsiben ki lehet próbálni az innovatív elképzeléseket. Kovács Zsolt / Székely Hírmondó (Kézdivásárhely) 2017. november 14.Felavatták a Pető-központot (Egyetemi oktatás Sepsiillyefalván)A diakónia célja hozzásegíteni a másik embert, hogy önmaga lehessen, és ez a szolgálat mindenkori feladata az egyháznak, ugyanakkor ez a fajta segítség nem tartja függőségben azt, akire irányul – fogalmazott Kató Béla, az Erdélyi Református Egyházkerület püspöke tegnap a sepsiillyefalvi Pető András Fejlesztő- és Képzőközpont hivatalos avatóján. A létesítmény a budapesti Semmelweis Egyetem Pető András Kara első határon túli központja, ahol egyidejűleg valósul meg a konduktorképzés és a központi idegrendszeri sérült gyermekek és felnőttek rehabilitációja a konduktív nevelési módszer szerint. A korábban Pető András Főiskolának nevezett intézmény munkatársai három és fél éve tartanak háromhetes terápiás foglalkozásokat Illyefalván, eddig hét alkalommal neveltek-fejlesztettek esetenként közel ötven gyermeket és fiatalt, s bár időközben a kihelyezett konduktorképzés ötlete is megszületett, hosszú volt az út a megvalósításig – ismertette Kató Ibolya, a program helyi vezetője. A foglalkozásoknak már kezdettől az illyefalvi Keresztyén Ifjúsági Diakóniai Alapítvány (KIDA) adott helyet, és tartotta a kapcsolatot az érintett családokkal, a képzés elindításához ellenben meg kellett teremteni az infrastruktúrát, amihez pénzre volt szükség. Az Erdélyi Református Egyházkerület és személyesen Kató Béla közbenjárásával a magyar kormány egymillió euróval támogatta a korábbi illyefalvi gyermekfalu épületeinek rendeltetésszerű átalakítását és berendezését, ahol szeptemberben tíz hallgatóval elindult az egyetemi képzés, és már megtartották az első háromhetes gyakorlati fejlesztőprogramot is. A második elméleti sorozat ma indul, három hét múlva ismét fogadják a sérült gyermekeket és felnőtteket. A tegnapi avatón Kató Ibolya elmondta, a KIDA mindig arra törekedett, hogy olyan képzéseket indítson, amelyekre nagy szükség van, a pszichodráma, bibliodráma és a mentálhigiéné után a Pető-konduktorképzés is ezt a célt szolgálja. A Pető-módszer olyan komplex személyiségfejlesztés, amely révén az emberi agyat próbálják arra késztetni, hogy újból vegye fel az elveszített funkciókat – mondotta. Dr. Zebe Andrea, a Semmelweis Egyetem Pető András Kara dékánja beszélt a módszer jelentőségéről és arról, hogy nincs külön világ a fogyatékkal élők és az egészségesek számára, megfelelő fejlesztéssel a sérültek is a társadalom együttműködő tagjaivá válhatnak. Az Erdélyi Református Egyházkerület, a KIDA és a Semmelweis Egyetem együttműködését mérföldkőnek nevezte a Pető-konduktorképzésben, mivel a székházon kívüli oktatás először Háromszéken indult el, a rehabilitációs foglalkozásokkal már jelen vannak több Kárpát-medencei településen. Szász Károly, az egyetem kancellárja a feltétel nélküli szeretetről beszélt, Hankó Balázs miniszteri biztos az Emberi Erőforrások Minisztériuma és az oktatási államtitkárság képviseletében üdvözölte a Magyar Örökség- és Prima Primissima díjas Pető Intézet (jelenleg említett egyetem kara) fejlesztő- és képzőközpontjának háromszéki indulását, és hangsúlyozta annak fontosságát, hogy a képzés és a fejlesztés az érintettek lakóhelyéhez közel és anyanyelven történik. Brendus Réka, a nemzetpolitikai államtitkárság főosztályvezetője leszögezte, a magyar kormány támogatása ezután is ott lesz, ahol erre szükség van, Henning László, Kovászna Megye Tanácsának alelnöke pedig azt a törekvést ismertette, ahogyan a megyei önkormányzat az elmúlt években bővítette a szociális hálót. Az Erdélyi Református Egyházkerület püspöke történelmi visszapillantójában felidézte az egyház mindenkori szeretetszolgálatát, a Trianon utáni időket, amikor az egyház árvaházakat, öregotthonokat, kórházakat épített, és amelyeket az állam a második világháborút követően kisajátított. A református egyház valóságos földalatti diakóniát végzett, és amikor 1989 után újraindították a szeretetszolgálatot, az állam döntött arról, hogy kit támogat – mondotta. Az egyházfő hangsúlyozta, az egyháznak újból meg kellett tanulnia önállóan építeni a saját szociális intézményeit, majd megáldotta az illyefalvi Pető-központot. A Codex Régizene-együttes koncertje után az esemény meghívottjai – orvosok, gyógypedagógusok, mentálhigiénés szakemberek, a konduktorképzés hallgatói és mások – együtt látogatták meg az épületet, záróakkordként pedig Kató Béla megemlékezett arról, hogy idén huszonöt éves a Keresztyén Ifjúsági Diakóniai Alapítvány, amely a KIDA konferencia-központtal együtt a Kárpát-medencei magyarság intézményévé és házává vált. Fekete Réka / Háromszék (Sepsiszentgyörgy) lapozás: 1-30 | 31-46
(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2024 Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék
|
|
||||||||
